Hogyan olvasson egy hőképet

A hőkép színei önmagukban semmit nem jelentenek. A kamera a kép legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklete közé feszíti ki a színskálát, a kéket vagy feketét a hideg, a sárgát vagy fehéret a meleg végre téve. Ha a tartomány 18 és 21 °C között van, egy 1 °C-kal hidegebb sarok is sötétkék lesz. Ha 0 és 40 °C között, ugyanez a sarok alig különbözik a faltól.

Ezért egy hőkép csak a skálával együtt értelmezhető. A használható felvételen a kép mellett ott van a hőmérsékleti sáv a két szélső értékkel, és a lényeges pontokon a mért hőmérséklet is.

A kamera a felület hősugárzásából számol hőmérsékletet. A különböző anyagok azonos hőmérsékleten is eltérő mértékben sugároznak, ezt fejezi ki az emissziós tényező. A festett vakolat, a tégla, a fa és a beton jól sugároz, a tényezőjük 0,9 körül van, ezeken a kamera jó közelítéssel méri a hőmérsékletet.

A fényes fém, az alumínium ablakprofil, a rozsdamentes acél és a krómozott csaptelep viszont alig sugároz, a kamera ezeken hidegebb értéket mutat a valódinál. Ha egy jegyzőkönyvben fémfelület hőmérséklete szerepel, kérdezze meg, hogyan mérték.

Ami a látható fényben tükröz, az az infravörösben is tükrözhet. A csempe, az üveg, a fényes festék és a lakkozott fa a szemközti tárgyak hőjét is visszaveri. A gyakorlott vizsgáló ezt úgy szűri ki, hogy több szögből fényképez: a tükörkép a nézőponttal együtt elmozdul, a valódi hiba a helyén marad.

A telefonra csatlakoztatható hőkamerák jellemzően 80×60 és 160×120 képpont közötti érzékelővel dolgoznak, a szakmai épületvizsgálatban ennél nagyobb, legalább 320×240 képpontos felbontás az elterjedt. A kis felbontású kamera közelről, egy-egy sarok vagy ablak vizsgálatára alkalmas, egy teljes homlokzat keskeny hőhídjait távolról már nem különíti el.

Saját tájékozódásra a telefonos kamera is hasznos: megmutatja, melyik ablak huzatos, hol fut a padlófűtés, melyik radiátor hideg. A kivitelezővel folytatott vitához, adásvételhez vagy jótállási igényhez viszont rögzített körülmények, mért értékek és ellenőrizhető jegyzőkönyv kell.

1. A hőmérsékleti skálát a két szélső értékkel.
2. Ugyanabból a nézőpontból készült fotót, hogy a hely azonosítható legyen.
3. A felvétel idejét, a bent és kint mért hőmérsékletet.
4. A lényeges pontok mért hőmérsékletét, és ha szóba jön, a nedvességet.
5. A beállított emissziós tényezőt és a kamera típusát.
6. A valószínű ok megnevezését, és hogy mi mért adat, mi következtetés.